Nos..., máma kiolvastam egy könyvet, ami nem volt éppen sétagalopp. Hogy miért? Nem volt se nehéz olvasmány, se terrible book, annyira még hosszú sem volt (cirka 469 oldal, az semmi ), csak iszonyú sok dolgom volt.
Idén mentem középsuliba, ahol teljesen idegen volt minden. Egy új falu, új épület, új tanárok, új diákok... Félre ne értsétek, mert ez az egyik legjobb suli a világon, de nem túl könnyű úgy a beilleszkedés, hogy nincs egy ismerős arc sem az egész épületben. Na de nem is erről akartam beszélni... lehet hogy írok ebből egy külön karcot...
.jpg)
Szóval mielőtt elkezdtem volta a sulit, pár héttel a nyári szünet végén rászántam magamat a könyv megvásárlására.
A könyvre egyébként az én hivatalosan is kedvenc oldalamon, a Moly.hu-n találtam rá. Itt az adatlapom, ha esetleg van itt molytárs olvasó :) -------------------------------------->
http://moly.hu/tagok/hisztis_myrtil_
Nagyon szeretek azon az oldalon böngészni, és még szerencse, hogy nincs a telefonomon mobilnet, különben éjjel nappal ott lógnék :P
Szóval rengetegen olvasták, hozzászóltak sötöbö sötöbö, de mivel nem volt pénzem ( mikor van? folyton elköltöm ), ezért nem is vettem meg. De már annyi jót hallottam róla, és én amúgy is minden könyvnek adok egy esélyt (már amelyiknek), ezért gondoltam megyek, és újra elköltöm a pénzem.
Hét mentem is, itt még nem volt probléma. Sőt, még a pénztárcámban is volt elegendő pénz, ott sem volt probléma. Viszont egyik könyves boltban sem tartotta azt a részt. Egyszerűen nem hagyott nyugodni a tudat, hogy még előző nap is képes volt ott virítani az a könyv a könyvesbolt polcán, és utánam kiabálni, hogy "na mi van, nem akarsz megvenni?", de azon a napon, mikor tényleg a kezemben akartam tudni, akkor bezzeg az összes elfogyott. A mi városunkban 3 könyves bolt van, és egyikben sem volt. De még a mellettünk lévő városba is képes voltam esőben át sétálni, és 2 könyvesboltba bemenni, és semmi. Addig ott álltam a pultnál, míg minden lehető helyen meg nem nézték hogy van e még egy db, félretéve. Nekem már az is mindegy volt, hogy hibás, csak legyen valami. Az árusokon egy idő után már nagyon meglátszott, hogy két lábbal rúgnának ki az ajtón, de ugye jó árusokhoz híven nem tették. Na meg persze azért mert folyamatosan bejárok könyvekért a boltba, és nem kevés pénzt szoktam ott hagyni.
Egy idő után, már el kellett fogadnom a tényt, hogy én ezt a könyvet soha az életben nem fogom a kezem közé venni ( akkor már agyon el voltam keseredve ). Szóval szétázva, lógó orral, és elnyúlt ábrázattal slattyogtam haza. A szüleim nem csodálkoztam a világfájdalmas képemen, már megszokták, hogy ilyenkor az a bajom, hogy nincs meg a könyv, amit a világ árán is meg tudtam volna szerezni.
Mikor apum később megkérdezte, hogy hogy vagyok, és én azt válaszoltam, hogy "szarul, és még büszkén sem", akkor már inkább leült mellém, és elkezdett még többet kérdezősködni. A következő kérdése, a "hogyhogy nem olvasol?" volt, amire a válaszom a "mi értelme", amihez egy szétcsúszott arc látványa társult. Itt már rájött, hogy nekem az a könyv TÉNYLEG nagyon fontos volt, ezért a következő, és egyben utolsó mondat hagyta el a száját: "Holnap elviszlek ABBA a könyvesboltba".
Hogy ettől miért derültem jó kedvre? Mert AZ a könyvesbolt, az az a könyvesbolt, ahol mindig meg van az a könyv amit keresek. Nem tudom, hogy csinálják, de ha ennek a rejtélynek a kiderítése azzal a következménnyel járna, hogy többet nem találnám meg pont azt a könyvet, amit keresek, akkor inkább maradok tudatlan.
Aznap pont azzal a "holnap karácsony" érzéssel feküdtem le, amit annyira nagyon nagyon nagyon szeretek, de közben utálok.
Szeretem mert olyan izgalmas érzés, hogy holnap lesz ez a dolog, és jajj de várom már megy sötöbö, de utálom, mert annyira izgulok, hogy nem tudok egy helyben ülni, és nem tudom magam lefoglalni, és mivel nagyon izgulok, ezért túlságosan lassan telik az idő.
Szóval másnap útra keltünk, és elindultunk AHHOZ a könyvesbolthoz. Mikor odaértünk úgy sprinteltem be, hogy az emberek utánam néztek :) Kb. így éreztem magam ----------------------------------------------------------->
Yeah, im a fucking cat :3
És most azt hiszitek, hogy végül mégsem fogom megtalálni azt a könyvet.
De mivel nem egy filmben vagyunk, ezért azt kell mondanom, hogy a polc leghátsó részén, a többi része mögött, ott árválkodott az utolsó darab.
Ahogy mondják, első látásra szerelem.
És dobpergéééééést.....
Mert ilyen becsületesen kivártátok, ezért most elárulom a könyv címét.......................................
CASSANDRA CLARE CSONTVÁROS
^o^
És most a könyvről... (saját felelősségre)
Én sosem tartottam magam gyorsolvasónak. Amúgy mindenki más ezt szokta a fejemhez vágni, de valószínűleg csak azért, mert nagyon vastag könyveket szoktam olvasni, és egész gyorsan átrágom magam rajtuk.
Volt már több olyan könyv, amiknél néha úgy éreztem, hogy döcögősen indult. Nekem mondjuk nagyon érdekes volt az eleje, abból a szempontból, hogy már egy megkezdett beszélgetés közepébe csöppenünk. Mikor tovább olvastam, sem tudtam nagyon hova tenni azt, hogy ebből hogyan fog kialakulni a "fantasy". Végül, természetesen több, mint jól oldotta meg az átmenetet az írónő.
A karakterekről vannak elképzeléseim.
Adott egy lány, kinek neve Clary Fray. Szimpatikus, visszafogott, szelíd, kedves, és szeretni való. Még én is nagyon meg kedveltem, pedig a lány főszereplők nem szoktam nagyon a szívemhez nőni. Talán csak az volt vele a baj, hogy kicsit sablonosnak éreztem.
A lány kedves és szelíd, mellette okos, szép és kivételesen jól rajzol. Rengeteg hímnemű embernek megdobogtatja a szívét, és mégsem veszi észre ezt. !!!SPOILER VESZÉLY!!! Még a legjobb barátja is beleszeret, akivel 15 éve barátok, és sülve főve együtt vannak, de a lány szeme előtt, mintha tejföl köd lebegne. !!!SPOILER VÉGE!!! Kivételes tulajdonságok hordozója, de nem becsüli magát eléggé. Mellette pedig egy vérhiányos művész.
Kicsit kopír story, de ezt még elnézzük.
Az én kedvenc szereplőm pedig.... Simon Lewis :) A kis aranyos pofijával, és védelmező ösztönév együtt, egyszerűen nem lehet nem szeretni. Minél többet olvastam róla, annál jobban beleszerettem.. :) Na jó, szóval Simon. Egy kis cica pofijú srác, akinek van egy kis stréber, és kocka beütése. Szemüveges, de mégis bandában zenél. Keveréke a gyík és a menő srácnak.A lányok szívét sorban tördösi össze, de igaz szerelme mind végig ott volt mellette, és ezt tudta jól, de nem mert lépni. Olyan mint egy kiskutyus, aki el sem mozdul a gazdija mellől, mert mi van ha baj történik. Hát akkor ő fogja/akarja megmenteni. És ebben az esetben Clary kapta a Gazdi szerepét.
Az a szereplő pedig, aki valószínűleg az összes lány olvasónak elnyerte a szívét ( köztük az enyémet is ), az Jace Wayland. A kis szívtipró, aki nagyon is jól tudja, hogy nem egy rusnya látvány. Bárki a barátnője lenne, csak csettintenie kell, de csak egy szívszerelme van, és mind tudjuk, hogy ki az...
A mi kis Árnyvadászunk, nem csak helyes, hanem a legjobb harcos a korosztályából, és még törött szívű is, hiszen apja, és anyja már nem nagyon tapossák ezt a földet. Kicsit ez a karakter is bűzlik, nem? Végül is teljesen mindegy, ha jó a story, nem? :)
Jace mellett még ott van a őrző védő testvérpár, Alec és Isabella Lightwood. Alec a mogorva, és Izzy, a kacér. Igazából nagyon megkedveltem mindkettőjüket. Alec, Jace legeslegeslegjobb barátja. Mindig megvédi őt, és nem kér érte semmit. Izzy, aki gyönyörű, és tudja jól, pont ezért töri szét kegyetlenül szíveket. És mellette ős is jeleskedik harctudományokból. Egyszerűen tökéletes, kivéve a főzéstudományát...
Alec, akiről mindenki azt hiszi, hogy utálatos, és szinte mindenkit pokolra küldene, mégis vannak olyanok akik közel állnak szőrös szívéhez. Sőt, akadnak olyanok is, akikért simán feláldozná magát. De meneküljön az, aki első látásra nem volt szimpatikus.
Jocelyn Fray, Clary édesanyja, aki csak azért menekült el, hogy megmentse, és biztonságba helyezze, édes, egyetlen kislányát. Egy régi Romlott Románc miatt egyszerűen megutálta az árnyvilágot, ahonnan elmenekült, és boldogan élnek, amíg Clary el nem kezd Látni.
Jocelyn gyönyörűen rajzol, és nehéz is kitalálni, hogy ki rajzol szebben, anyja, vagy lánya. Gyönyörű, kedves, és mindenki szereti, közben pedig egy hazug....
Luke Garroway, vagy ha így jobban tetszik Lucian Graymark. Jocelyn régi legjobb barátja. A Jocelyn&Lucian páros kísértetiesen hasonlít a Clary&Simon group-ra. A jóképű kétbalkezes BARÁT, aki fülig szerelmes a legjobb barátjába, de az mégsem veszi észre, viszont körülötte már mindenki rájött a titkos szerelemre.
Mivel túl sokáig tartana leírni az össz szereplőt, ezért csak a legfontosabbakat szeretném bemutatni, és ki lenne fontosabb a főgonosznál?
Valentin Morgenstern, aki gazdag, jóképű, kedves, jó harcos, gyámoltalanokat felkaroló kis cuki pofa VOLT. Voltak olyan ötletei, amiről azt hitte, hogy sokkal jobb mint a Klávéé, de senki sem hitt neki. A megnemértett zseni létrehoz a szektát, ahol a felkaroltjaival, vért és izzadtságot nem kímélve bizonygatják igazukat.
Mikor Valentinnek már agyára megy a hatalomvágy, páran elkezdenek kételkedni, de nem mernek kilépni a Körből . A jelenben, pedig Valentint már el tudnám képzelni egy nyáladzó farkaskutyának, aki mindenkit széttép, akinek rosszul áll a szeme.
Szerintem elég is ennyi a szereplőkről. Valami azt súgja, hogy ebbe már a történetet is belesűrítettem, szóval több szó ne is nagyon essék róla, mert végül elárulok olyat is, amit nem akarok.
Szeretnék pár idézetet felírni, amik nagy nyomot hagytak bennem:
"-Mondták már neked, hogy a szerénység néha nagyon szimpatikus tulajdonság lehet?
-Kizárólag csúnya emberek- jegyezte meg Jace- Lehet, hogy a szerények öröklik a földet, de jelenleg az öntelteké. Amilyen én is vagyok. A lányokra kacsintott, akik kuncogni kezdtek, és a hajuk mögé bújtak. Clary felsóhajtott."
A többit is szívesen leírnám, de mivel nagyon hosszú, inkább nem fogok vele macerálni. Ha akartok még ilyen idézeteket hallani a könyvből, akkor nézzetek rá a molyos oldalamra, amit fent belinkeltem.
Őszintén, ez egy olyan könyv, ahol egy más világban találod magad, csak el kell kezdened. Olyan mint a Harry Potter. A megszállottja leszel, és sosem enged el. Úgy érzed, hogy te is ott vagy a Csontvárosban.
Összegzés:
- A könyv bevezetője
- Meg akarom szerezni...
- Mondom a címet
- Szereplők + történet
- Kedvenc idézetem
- Befejeztem
Remélem, hogy tetszett, de az sem baj, ha nem :)
Sok ilyen bejegyzést fogok még írni, szóval készüljetek fel!
Üdv: Hisztis_Myrtil
