2014. szeptember 25., csütörtök

Leigh Bardugo Shadow And Bone- Árnyék És Csont

Ha azon gondolkodtok, hogy tényleg olyan jó e ez a könyv, akkor szeretnék nektek egy dolgot mondani: Igen.
Rengeteget gondolkodtam azon, hogy vajon miért annyira jó, miért foglalja mindenki imáiba eme könyvet.
A fülszöveg alapján nem számítottam sok mindenre. Csupán egy árva lány főszereplőre, aki sajnáltatni fogja magát (mert ugye árva), és aki oda-vissza lesz egy árva kis kori barátjáért, aki annyira jóképű, hogy attól fél, sosem fog neki tetszeni, és mindig csak egy barátjaként fog tekinteni rá. Aztán persze jön a titokzatos erő, ami mindent megváltoztat (a fiú érzelmeit is a lány iránt), és hirtelen a világ "kiskedvenc világmegmentő szegény árva" lánnyá fejlődik ki.
Na valahol itt hagyhattam abba a fülszöveg olvasását. Túlságosan féltem a sok nyafogás miatt, ezért próbáltam figyelmen kívül hagyni, hátha akkor nem fogom furcsán érezni magam amiatt, mert nem olvasom el. Hát, itt jött az igazán nehéz dolog, mivel mindenhol belé botlottam. De komolyan. MINDENHOL! Egy idő után biztos lettem benne, hogy ez valami isteni közbeavatkozás, és ezt igazán nem vehettem figyelmen kívül, szóval akarva, akaratlanul felkerül a kívánságlistámra. Mikor megvettem, már kezdtem barátkozni vele, egyre jobban tetszett a borítója, és az értékelések is sokat segítettek abban, hogy fintorgás nélkül végig tudjam olvasni a fülszöveget. Mikor haza mentem vele, már egészen összebarátkoztunk, és azonnal elkezdtem olvasni.
Sajnos volt egy kis olvasói fekete lyukam, ami a sorozatos olvashatatlan könyvek felvonulása miatt keletkezett, és egy kicsit elvették a kedvem... nos hát, mindentől. Nagyon nehezen kezdem bele, csak fejezetenként haladtam, habár már az eleje is megfogott. Egy idő után (olyan pár óra), észre vettem, hogy már a felénél tartok, és nem tudom letenni. Az iskolában is ezt olvastam, mert szinte minden könyvemnek ki kell állnia a próbát, miszerint, ha tudom olvasni úgy a könyvet, hogy kiiktatom a hangzavart az osztályban, és otthon még emlékszem is a történtekre, akkor ez egy jó könyv. Örömmel jelentem be, hogy maradéktalanul kiállta a próbát, még azt sem hallottam, amikor becsöngettek. Szóval tényleg csak azt tudom rá mondani, hogy ennél több nem is kell.

A szereplők:

Alina Starkova

Egy fiatal jobbágy lány, aki kiskorában elvesztette a szüleit, és egészen addig egy árvaházban élt, amíg el nem mehetett szolgálni az Első Hadseregbe, mint térképrajzoló. A lány sosem volt egy szépség, és az alakja sem volt megfelelő, ezért sosem kajtatott a fiúk után, és a fiúk sem figyeltek oda rá igazán, ezért minden figyelmét a térkép rajzolásnak szentelte. Miután az Árnyzónában megmentette legjobb barátja életét, az emberek rájöttek, hogy ő lehet az, aki megmenti őket a Sötétségtől. Alina egy pillanatig sem hitt abban, hogy Ő lesz a világ megmentője, mivel a sok kiképzés közben sem sikerült egy piciny varázslatot sem kicsikarnia magából. Aztán egyszer a tanítójával áttörés értek el. Igen emberek, Alina megtalálta magában a fényt, ami mindent bevilágít, és elkergeti a gonosz lényeket, és megmenti az emberiséget. Végre elhitte, hogy tényleg sikerülhet.

Maljen Orecev (Mal)

Mal szintén egy árva, aki Alinával együtt sínylődött egy árvaházban, egészen addig, amíg barátjával együtt el nem mentek szolgálni. Al a nyomkövetők oldalán harcolt. Kiderült, hogy hihetetlen képességei vannak, aminek jó hasznát tudják venni. De Alinával kötött barátsága annyira erős, hogy inkább ő is vásárra viszi a bőrét, csak hogy segítsen a szökésben lévő lánynak. 

Éjúr

A titokba vesző története miatt senki sem tudja, hogy mit gondoljanak róla az emberek. Féljenek tőle? vagy ő lesz a megmentő? Senki sem tudja biztosra. Azt tudják viszont, hogy jobb neki engedelmeskedni. Végig kíséri Alinát a nehéz úton, most már csak az a kérdés, hogy Alina bízhat e benne, vagy inkább hallgasson Baghra. Ezenfelül megvan az a félelmetes képesség, hogy mindent sötétségbe tud borítani. Hát nem hátborzongató?





Végre egy történet, ahogy úgy jönnek elő, a különleges képességek, ahogy az ember rájön az igazságra. Itt a tudat az úr, ami előhív minden rejtett képességet, ami hihetőbb bármilyen másik mesénél. 
A főhősnőnek külön köszönet azért, mert nem az a nyafogó típus. És még azért, mert nem futott olyan komolyan egyik "srácért" sem. Ez egy nagy megkönnyebbülés. Bár, mint minden fiatal lány, ő is tanácstalan volt néhány dologgal kapcsolatban, mégsem ez uralta a történetet. 
A mellékszereplők szépen ki voltak dolgozva, ami abban segített, hogy ha előjöttem, akkor magam elő tudtam egy két jellemzőjüket képzelni, ami miatt nem borult rájuk a feledés leple, vagyis, nem kellett visszakeresnem a jellemzésükhöz. Ez nagyon fontos dolog, ha nem akarsz kizökkenni a történetből. 
Tetszettek a tájleírások, szinte oda tudtam magam képzeni.
A varázslatokról olyan természetességgel beszélt, mintha mink is a történetben élnénk. Azért mesélt az elején róluk, de mégis szinte komolyan elhittem, hogy én is össze tudnám törni valakinek a szívét... 
Az egyetlen dolog, ami nem tetszett benne, hogy a legelején ott volt az a rengeteg orosz megnevezés, és nem tudtam, hogy mit értsek kefta alatt, de szerencsére nem az írónő a továbbiakban megmaradt ugyan azoknál a szavaknál, a végére meg már tudtam jól, hogy mit jelentenek.

Aki teheti, olvassa el, nagyon fogja élvezni. Én sokkal többet kaptam, mint amennyit vártam, és ezután tűkön ülök a folytatásért!

Ha tetszett, akkor oszd meg barátaiddal, és iratkozz fel, hogy ne maradj le a következőkről sem. 
Előrhetőségeim:
Instagram: Lov3ther
                  Bookelf_
Moly: Hisztis_Myril_
E-mail: eszter244@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése